"...mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben" Radnóti Miklós




2011. június 20., hétfő

Dübörgés

Némán toppansz be az ajtón:
azt mondod, odakünn dörög
Én semmit sem hallok, pedig akarok
csak a te szíved dübörög.

Dübörög a világ elé:
én őt szeretem, nincs más
s te kirohansz felém
Ez nekem így jó: nincs más.

Egyszerű vagy mellettem:
nincsenek kételyek, veszélyek
csupán a dübörgés van lelkemben
és szörnyű csaták, szerelmesek.


2 megjegyzés:

  1. A gond nem az, hogy a lélekben szörnyü csaták folynak. Az öröm az, hogy ez a legkedvesebb, legbátrabb és legérzékenyebb részünk, a lélek, kiteregetve akkora mint huszonöt focipálya. A sivárság pedig természetesen az, ha a lélek kiteregetve olyan kicsi mint egy napilap. Ezért ha a dübörgést igy nézed, akkor elviselhetöbb.

    VálaszTörlés
  2. Imádom a dübörgést. Nehéz, megfogalmazhatatlan, de mégis jó. Csak így, egyszerűen.

    VálaszTörlés