Van, hogy azt kell mondanunk: elég. Van, hogy torkunk szakadtából üvöltenénk,hogy itt állj meg s ne tovább. Ilyenkor foggal-körömmel tiltakozunk a további tettek ellen, és imádkozunk, hogy józan ésszel belássa, neki itt meg kell fékeznie önmagát.
Van, hogy az emberrel elszaladnak a lovak, és végeláthatatlan módon ontja magából a szavakat. Mégpedig olyan súlyos és felfoghatatlan szavakat, mondatokat formál ajka, melyet maga sem gondol komolyan.
Van, hogy az ember pofon vág valakit. Miután bőszen kérlelte a fecsegőt, hogy hagyja abba, egy fizikailag tökéletesen érzékelhető pofont ad. Vörösen izzó tenyere figyelmezteti: most ő is ugyanazt tette, mint a fecsegő. Nem állta meg, nem hagyta abba.
Van, hogy az embert pofon vágják. Olyan horderejű, ébresztő pofont kap, mely felkelti álomvilágából, és tereli.
Hál' Istennek mindig van elég fecsegő és a hozzá tartozó pofon.
Van, hogy az emberrel elszaladnak a lovak, és végeláthatatlan módon ontja magából a szavakat. Mégpedig olyan súlyos és felfoghatatlan szavakat, mondatokat formál ajka, melyet maga sem gondol komolyan.
Van, hogy az ember pofon vág valakit. Miután bőszen kérlelte a fecsegőt, hogy hagyja abba, egy fizikailag tökéletesen érzékelhető pofont ad. Vörösen izzó tenyere figyelmezteti: most ő is ugyanazt tette, mint a fecsegő. Nem állta meg, nem hagyta abba.
Van, hogy az embert pofon vágják. Olyan horderejű, ébresztő pofont kap, mely felkelti álomvilágából, és tereli.
Hál' Istennek mindig van elég fecsegő és a hozzá tartozó pofon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése