Egy ilyen hét után az ember nagyon sok mindenen elgondolkozik, számot vet magában bizonyos emberekkel, bizonyos érzésekkel.

A sikertelenségek, az áhított célok el nem érése eddig mindig csak még jobban letört, szomorú és kiábrándult voltam. Most, azonban úgy érzem, a sikertelenségeket sikerek, megerősödés, gyarapodás követi, ehhez csupán pozitívan kell látnunk a világot.

Aztán itt van még valami: honnan tudhatja az ember, hogy szerelmes-e? Mik azok a bizonyos jelek, amik arra engednek következtetni, hogy valaki iránt mélyebb érzéseket táplálunk? Ezekre nem tudom a választ, azt viszont annál jobban tudom, hogy milyen rossz érzés, ha az ember társában ilyen kérdések merülnek fel. Azt hiszem, a napjaim meg vannak számlálva, mert ez egy rémálom, és történnie kell már valaminek ahhoz, hogy felébredjek.