Az óramutatók táncolnak, a fények villannak, a molekuláid, a sejtjeid csak engem akarnak, megtartani akarlak, a tested vágya nem zavarhat,
csak élvezem, mert már te vagy az életem, az egyetlen gond, hogy féltelek, én így még nem éltem, hogy ennyire megszerettem a rosszat,
sosem akartam én, de mikor veled egy kupacba hordott a szél, én azt hittem végre vége, kérlek, csak legyen már béke,
odabenn, a háborgó szívben, legyen végre gyógyír ez a szerelem, hadd próbáljam fel az új színem, hadd csodáljam a legszebb tested, hadd éljek
a bűnös emlék nélkül, kérlek hagyjon el végül,
ez a mocskos látomás, legyen ez a végállomás,
legyen ez egy örök nász
soha többet gyász!
csak élvezem, mert már te vagy az életem, az egyetlen gond, hogy féltelek, én így még nem éltem, hogy ennyire megszerettem a rosszat,
sosem akartam én, de mikor veled egy kupacba hordott a szél, én azt hittem végre vége, kérlek, csak legyen már béke,
odabenn, a háborgó szívben, legyen végre gyógyír ez a szerelem, hadd próbáljam fel az új színem, hadd csodáljam a legszebb tested, hadd éljek
a bűnös emlék nélkül, kérlek hagyjon el végül,
ez a mocskos látomás, legyen ez a végállomás,
legyen ez egy örök nász
soha többet gyász!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése