Egész éjjel irtózatosan fújt a szél éppen ezért nehezemre esett felkelni. Fáradt is voltam, aztán megrémített a gondolat: holnap iskola. Minden iskolai szünet után valahogy megújulva térek vissza a hétköznapokba. Kipihenten, másként.
A téli időszakban hajlamos vagyok begubózni, bezárkózni magamba. Nem érdekel a külvilág, mert úgy érzem, nem foglalkoznak velem, mindenkinek máshol jár az esze. A változás szembeötlő: alig várom, hogy megújulva, ugyanabban a testben, mégis más lélekkel, végigszáguldjak az iskolában. Várom az első komolyabb számonkérést, hogy megmutathassam: héé, emberek, szabad vagyok! Hirtelen elkezd érdekelni minden. Eljárok táncolni, kávézni, felhívom a rég elfelejtett barátokat és közben erősen koncentrálok arra, hogy önmagam maradjak. Hogy azért szeressenek, aki vagyok. Akár decemberben akár májusban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése