Köd-szítta ajkadon a szavak csöpögő mézként hulltak alá a tudatom zavaros tengerébe. Szavak ezreit ontottad, miközben én csak a fejemet kapkodtam, nem értettem az érzést. Erős, kitartó harcosként küzdöttem az emlékhullámok ellen, letaszítottam őket a tudatalattim legsötétebb bugyrába, hogy ne idéződjenek fel. Ennek ellenére a legszégyenletesebb és legkimerítőbb harcomat elvesztettem. Zabolátlan lovakként száguldott végig az elmémen minden egyes illat, szó, kedves félmosoly, szelíd érintés, bátortalan kézfogás, émelyítő csók. Láttam magam előtt az erőtől duzzadó testedet, a forró érintésedet ismét a derekamon éreztem. Annak ellenére, hogy nem néztél a szemembe, én láttam a szemed. Kimerült, fáradt tekinteted zavartan nézett más felé, lopva tekintett csak bele a szemembe. Óvó hatalmadat mindig érzem, és ez alól ez a nap sem volt kivétel. Érdeklődtél, faltad a szavaimat, átérezted a félmondatokat.
Őszinte kell maradjak, éppen ezért emlékeim szilajként feltörő hullámait nem áll szándékomban megakadályozni. Tudnom kell, miért történt mindez- éreznem kell, hogy fáj, hogy kibírhatatlan. Nem áll jogomban kitaszítani a múltamat a jelenemből, a jövőmből.
Hogy tárgyilagosan fogalmazzak: bal oldalamon ült a jelenem, szemben velem a múltam. Csak voltam ott, lélekben viszont máshol szárnyaltam. Rab madárként ismertem a börtönbeli múltamat, a szabadságot hozó jelenemet, de nem láttam a jövőmet, nem tudtam lesz-e köze valamelyiknek hozzá. Ugyanígy éreztem akkor és ott: fogalmam sem volt arról, mitévő legyek. Szerelmes szívemet ezer fehér paripa húzta balra, miközben százával érkeztek a fekete szilaj testű lovak, és élesen téptek át a túloldalra.
És én döntöttem.
Zavartan kaptam fel magam alá gyűrt lábaimat, és -ahogy májusban- a jéghideg délutánban szaporáztam lépteimet, miközben óvón vigyáztam egyetlen érted ejtett könnycseppemre. Meg akartam tartani, azt akartam, hogy velem éljen -örökké. Ennek ellenére az aláhullott, és hatalmas krátert hagyva maga után eltűnt az örök idők homályába.
"...bal oldalamon ült a jelenem, szemben velem a múltam. "
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése