"...mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben" Radnóti Miklós




2011. május 4., szerda

Végestelen végig

Amíg erő és kitartás visz utamon
én végestelen végig harcolok.
Kitartok a szerelem oltárán,
célul tűzöm ki ős-mandulafád támaszát.
Melletted leszek, támaszod az égig
vigaszos, szerelmed végestelen végig.

Amíg lelkemben nem tör felszínre a bú,
én végestelen végig körüled leszek koszorú.
Karommal közrefoglak, tüskéim beléd vájom
megkarmollak, véresen megtisztulásod várom.
Veled együtt vérzem el, veled együtt veszek ki,
téged, és csak téged szeretlek végestelen végig.

Amíg bízhatok benned, és elhihetem, hogy van miért élnem,
Én ellenséged leszek, harctársad, szerelmes küzdelmed.
Nászi fogadalmat Istennek teszek,
hogy veled, érted, miattad élek.
Nem tör rám harag, csak lágy szavaid
hallom, ahogy az éjnek kiáltod: "Végestelen végig!"

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése