"...mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben" Radnóti Miklós




2011. május 22., vasárnap

Vétkes vagy bűnös

Vajon Isten irgalmaz-e majd?
Erre a kérdésre keresem a választ hetek óta. Jár-e vajon irgalom, megbocsájtás a rosszért? Az árulásért, a hazugságért, a szenvedtetésért, a tiltott és rossz zabolátlan élvezéséért? Szabad-e megbocsájtani, kegyeltté fogadni azt, aki vétkes?

Szabad-e vétkesnek nevezni a bűnözőt?
Mindennemű tudásomat összevetve úgy döntöttem, Isten okkal, nehezen, de megbocsájthat. Az igazán megtért, hű és bűnbánó emberen segít majd, tereli mennybéli útján, vigyázza sorsát. A vétkező viszont, ismét büntetést kap talán. Évezredek hosszú során keresztül kell majd kétkezi, kemény munkát végeznie, teste meg lesz pecsételve, örök szenvedésre lesz ítélve.

Én rengeteg bűnöst ismerek. Többek között én is bűnös vagyok, ha másért nem, a világ mocskaiért. Egy különbség van az igazi vétkes és köztem: a súlyosság.
Mindig dönteni kell: vétkesek vagy csupán bűnösök akarunk lenni. Vétkezni pokoli, szenvedtető cselekvés, a bűnözés viszont csupán emberi.


Felborul az élet.

3 megjegyzés:

  1. Goethe szavaival: "Der größte Trick des Teufels ist, uns glauben lassen, dass es ihn gar nicht gibt." Magyarul: Az ördög legnagyobb trükkje az, velünk elhitetni, hogy ö nem is létezik.
    Tehát felölti isten ruháját és elhiteti velünk, hogy istentöl rettegnünk kell, mert bünösek vagyunk. Az isteni igazság és érték azonban a fájdalomból és gyötrelemböl szeretetet kovácsolni. Ez pedig magába foglalja azt is, hogy ö szeret minden bünöst és megbocsájt minden bününket. Ennyi az egész.

    VálaszTörlés
  2. Livi, Te nem vétkeztél. Vétkező az, aki gonosz. Te csöppet sem vagy az. Éppen a napokban olvastam Karl idézetét... nagyon igaz!

    VálaszTörlés