"...mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben" Radnóti Miklós




2012. április 1., vasárnap

Alattam a legyőzött férfi

Mindegy, hogy honnan kezdtem, hogy hol tanultam, hogy kivel bűvészkedtem először. Csak az számít, hogy most milyen jól csinálom, és hogy neked ez mekkora örömöt jelent. Mert öröm nélkül az életünk halovány, sivár, egyenletes maszlag, amelyet ajándékba kaptunk, de ki sosem bontjuk. Valahogy úgy vagyok ezzel az örömszerzéssel, mint az öreg, bölcs emberek. Azért igyekszem örömet okozni, hogy megtanuljam, milyen a boldogtalanság. Azt hihetnéd, hogy most arra gondolok, ha nekem nem okoznak örömet, boldogtalan vagyok. Nem, ez így nem igaz. Abban a pillanatban, hogy megérzem, nem akarnak nekem örömöt szerezni, elszomorodom. Elszomorodom, mert boldogtalan lettem.

Elszomorodom. Testem kis, parányi örömgolyóvá gyullad, összeszedem minden erőmet, és a föld minden tüzével letaszítom a férfit, aki mindig örömöt szerez, és megtorlom az összes boldogtalanságot. Mellette nem vagyok boldogtalan.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése