"...mert annyit érek én, amennyit ér a szó versemben" Radnóti Miklós




2011. április 17., vasárnap

Undorodom!

Testem csökönyös, elernyed,
kocsonyaként sűrűn remeg
szagod érzi, undorítón eltesped,
szétfolyik az ereszen.

Nyúlik, ragad, csámcsog
örökké ugrál, ficánkol,
majd éles ütközet dúl
a szennyes vízbe fúl.

Undorodom. Kiráz a hideg,
kemény, érdes a szíved
de én mégis: elegem van!

Képtelen vagyok túllépni rajta(d).

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése