Zúg a harang mélyeket,
az utolsó szabadságért zeng.
Tiszta, hűs szellő jár- kel,
A szabad akarattal suhan el.
Lehetőséged volt- nem kell a menyegző,
A tor néha jobb, mint a fejkötő.
Csak merj, és érints,
Engedd, hogy legyen kincs.
Merj felvágtatni a dombon,
Haragvón állíts meg a harangot, ha kondul.
Állj minden rossz útjába,
Szökjön harag szíved tornyába.
Vállald a feketét, ha mindenki fehér,
Tedd meg a lépést, mindennel felér.
A szabadságod semmiért,
A becsületed magadért.
(megjegyz.: cím: költői szabadság, latin)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése