vele- Póker

Kezdjük a játékot, betesszük a kezdőt,
saját magunkat, a világot, amiben élünk,
elindul az első kör, téteket megtesszük,
végre itt vagyunk, játszunk, a közös elsőt.

Jönnek a lapok, a kezed közül táncolnak
le egészen az asztalig, gondolkodni nincs idő:
tartod, emeled, vagy önként eldobod, hisz ő
tuti blöfföl, a vágyak már a szemében tombolnak.

Mondtam: ő emel. Bevállal téged, ketten,
csak ti vagytok, na, tegyél meg még ötszázat,
nem lesz gond, csak blöfföl! Megcsókolja a homlokodat,
mutatja a lapokat, vesztettél, meg sem szeppen.

Közös ez a játék, nincs már más, csak a késő-vágyak,
négyes kettes párral emelek, azt hiszi talán engem is megnyerhet,
tartja, meg akar tartani! El fogok pirulni, nem veszthetek,
rám néz, csókot ad, kit érdekel a játék, várjunk csak!