Idén, rendhagyó módon a keddi délelőtt vette kezdetét a Munkácsy Mihály Gimnázium által szervezett Diákhét. Láthatóan szokatlan volt mind az alsóbb, mind a felsőbb évfolyamosok számára a váltás, hiszen az előző években szerdán, tehát egy nappal később kezdődött a rendezvény. A 11. D osztálynak köszönhetően egy vicces vetélkedő keretein belül megismerkedhettünk a végzős osztályok diákigazgató jelöltjeivel. A sokszor komoly gondolkodást igénylő feladatokat a végzősök hamar megoldották, ezzel bizonyítva a felkészültségüket. A vetélkedőt a 12. A osztály diákigazgató-jelöltjei, a Tárkányi fivérek, Máté és Péter nyerték, az osztály jutalma egy torta volt.
A keddi nap után végzős diákjaink megkezdték igazi küldetésüket. Komoly harcot vívtak kegyeinkért. A poharakban sorakozó pattogatott kukorica, a kézfejünkön és arcunkon díszelgő pecsétek, a színes mini plakátok mind-mind az idei Diákhét alapvető kellékei voltak. Szerdán, minden szünetben hangos tömeg nevetett a videókon, majd órák után, a végzős évfolyamos diákok próbájába is beleshettünk. Feszült, komoly előkészületek és utolsó simítások zajlottak iskolánk aulájában.
Csütörtökön a szerdai feszültségek tovaszálltak: a tizenkettedik osztályosok bemutathatták élő műsorukat, amiben közreműködtek Maljusin Mihail és Bellai László tanárurak. Minden osztály igyekezett elnyerni az alsóbb évfolyamosok kegyeit, és a végső szavazatok reményében a legjobbat hozták ki magukból. A befektetett munka megtérült, hiszen minden produkciót hatalmas ováció és taps fogadott.
Elérkezett a mindenki által nagyon várt nap: a pénteki, nagybetűs Diáknap. A feszültség tapintható volt az aulában, mikor hosszas várakozás után kiderült, hogy a 12. A , a SPÁRTA névre hallgató osztály győzött a „küzdelemben”.
A Diákhéten mindig érik meglepetések az embert. Érdekes, az osztályok nem a kulcsnak, a győzelem tárgyilagos megtestesítőjének örültek, sokkal inkább a feledhetetlen emlékeknek. A teaházba betekintve több asztalnál láthattunk egymás mellett ülő, különböző színű pólót viselő végzősöket, akik önfeledten nevettek. A rivalizálás helyett sokkal fontosabbnak bizonyult a közös ünneplés élménye.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése