"Áh, végre! Újabb férfiakat SMS-írásra feljogosító ünnep! Éppen hogy kihevertem a Valentin-napot, és a vele járó vörös rózsa-őrületet, nesze nekem, megint itt egy ünnep."Ezt gondoltam a Nőnapról egy évvel ezelőtt.
Hogy most mit gondolok, azt valójában nem tudom. Nőnek lenni jó. Komoly indokaim vannak az előbbi mondatom alátámasztására. Először is a férfiak, már a normálisabb fajta, kinyitja előttünk az ajtót, előreenged minket. Nekünk nem ciki csoportosan a WC-be menni, nem úgy mint a férfiaknak. Több ezer sminkcucc közül választhatunk, ha netán szépülni van kedvünk, nem úgy mint nektek, akiknek maximum egy-két arcápoló krém akad az üzletek polcain. Nekünk semmi különösebb indok nem kell ahhoz, hogy a fürdőszobába több mint egy órán keresztül tartózkodjunk, amikor csak zsepiért mentünk. Képesek vagyunk egy pillanat alatt sírva fakadni anélkül, hogy valóban komoly érzelmek rejtőznének könnyeink alatt. (ez hadititok volt, sajnos már nem süthetjük el a "sírok, hátha megsajnál" dolgot) Nincs szükségünk különösen vehemens elhatározásra, amikor fogyózni készülünk, hiszen nekünk elég a mérleg rakoncátlankodó nyelve is. Ja, és mindemellett képesek vagyunk egy FÉRFIT egy mosollyal levenni a lábáról. Na ugye, hogy ti ilyet nem tudtok!
Szeretem a nőnapot, no de nem azért a halom elszáradt, megfagyott szegény szegfűért, hanem mert ilyenkor jó meglepődni. Élvezettel töltött el, hogy voltak, akik nem felejtettek el minket, nőket.
Nőnek lenni jó. És fiúk ne feledjétek: férfinap február 19-én van az USA-ban, nálunk pedig november 19-én tartjuk. Addig is csók!
(Látod, egy SMS ilyen nagy mértékű változásra késztet!)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése